Elővettem :)
Először egy kicsit. Belepróbáltam az ágyon felhalmozott ruhákat. Keveset, mert ott meleg van, de úgy véltem, kicsi lesz. Inkább lötyögjön a cucc, mint valami kimaradjon, ha egyszer belefér a súlyhatárba, így egy hatalmasat választottam. Könnyű cuccot viszek, de számítok arra is, hogy hozok.
Hehehe, nem plüss állatok közé rejtett kis tigrist, mint nemrégiben egy nő Thaiföldről.
Ha rajtam állna vinnék egy csomó mindent. Vinnék finom frissen sült kenyeret, mellé egy kis Pick szalámit, Gyulai kolbász, finom, kerek sajtokat, és a kedvencünket, túrós pogácsát.
Persze túrudit is, mindegyik félét a pöttyösből. Sőt a gurut se felejteném ki. Jó kis hazaik. Olyan vidéki rokon formula. :)
Tenném, tenném, de félek, nem csak megállítanának a maláj határon, el is koboznák a csomagom és karanténba tennének engem is három hétre.
Pont annyira, mint amennyit ott szándékszok tölteni vendégségben.
Majré félre téve, kolbász elfelejtve -pedig milyen jó lenne egy kis hazai - elővettem a listát, kezdem begyűjteni a kért apróságokat. Gyűlik, gyűlik, és mától már látványosan kezdenek fogyni a napok. Egy hónap és repülök.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése