Az itt található tartalmat (képeket, szövegeket) szerzői jog védi ©. Azok felhasználása a szerző engedélye nélkül nem megengedett.

2010. november 11., csütörtök

Utózönge I.

Menet közben nagyon sok apró részlet kimaradt, amit itthon mesélés közben elmondok mert hirtelen eszembe jut közölni, vagy éppen rákérdeznek: mond, az, hogy is van ott?

Terveztem, hogy végzek egyfajta összehasonlítást az itthon és az ott között, ezen keresztül próbálom megérteni, hogy valaki miért megy oda lakni, élni önszántából, mikor a négy-évszakos magyarországi klímába született.

Az összehasonlítás ilyen szempontból szerintem kudarcba fullad, mert rövid volt az idő amit ott töltöttem, kevés és nem átfogó betekintést kaptam az ázsiai életről, de mégis kicsit többet, mint ha valaki turistaként tapasztalt volna.
Végül úgy gondolom, nem azt fogom boncolgatni, nem azt akarom megérteni, hogy mások miért, hanem elmondom saját érzéseimet arról, hogy  miért költöznék, vagy nem költöznék oda. Elmondom, az apró, résnyi betekintésű tapasztalataimat, meglátásaimat. Lehet, hogy szélesebb körben, vagy más közegben mozogva ez nem helytálló. Akik így gondolják, nyugodtan javítsanak ki, cáfoljanak meg, meséljenek...

Nekem a meleg, (nem biztos, hogy minden alkalommal odateszem a "nekem" szót, de minden alkalommal úgy értem.) sok volt. Persze ez az egyik legszembetűnőbb az itthon és az ott között.
Nem vagyok nádszál alkat, de nem hordok sok XL-es ruhát, mégis az a kis plusz melegít. Nagyon melegem volt mindig, és fülledt párás idő bent a lakásban is. Az ablaknyitás állandóan dolgozott bennem, de hiába, csak melegebb jött be. Olyan levegőt szívtam be, mikor a tüdőm át szerettem volna öblíteni, mint a saját testhőmérsékletem. Ha a medencében ültünk, jó volt hosszabb időre áthűtött. Szükség volt rá.

Lakásban, üzletekben, irodákban, járműveken (a legszakadtabb buszon is) légkondival oldják meg a normál hőmérsékletet. Amikor kiérkeztem, nagyon élveztem a légkondis helyeket, hisz az a hőmérséklet volt nekem az általános, a megszokott. A kintiek mondták, brr, nagyon hideg van... kb a harmadik hét vége felé éreztem én is, nagy a különbség a kinti meleg és a klímás hűtés között. Itt könnyű nagyon betaknyosodni.
Az állandó légkondi és a ventilátorhasználat további betegségeket  terjeszthet, és egyéb veszélyeket rejt. Viszont ezek nélkül sem magyar, sem kínai, sem maláj, sem indiai nem tud létezni.

A megfázást szerencsére elkerültem, de a lakosság nagy része krákog, vagy taknyos. Ennek kezelésére meglepő dolgokat tapasztaltam.
K. mesélte, megütközve nézik, amikor zsebkendőbe fújja az orrát. Kint sokan ezt úgy élik meg, a markába fújja.
Mesélte, hogy sokan krákognak, és csak úgy sercintve kiköpik, vagy ha nem tehetik, akkor harákolás után nagyot nyelnek De ezt a fajta befelé tisztítást bárhol bárki előtt mellett elvégzik. Nem lehet akadály, ha épp randin ülnek édes kettesben. Túlzásnak tartottam, mígnem döbbenten tapasztaltam.
Elegánsnak mondható etetőben ültünk. Mellettünk lévő pár turbékolt, majd az egyik tag, elvégezte ezt a befelé tisztítást olyan kívülről is látható hallható módon, hogy a hangokból mozdulatból meg tudtam ítélni, melyik orrlyuk következik. A másik, ami a döbbenetemet fokozta, egy tengerparti eset. Gyerek tocsogó partján vigyáztam  Csillagvirágra. Mellettem kínai apuka tette ugyanezt már több órája, rezzenéstelen arccal. Lényegében csak ott volt, ha gond lett volna bizonyára kiül az arcára valami, vagy megmozdul, de így mint a szobor. 6 és 9 éves formájú gyerekei tocsogtak, majd megláttam a kisebbik orra alatt két zöld csíkot, amit hosszú ideig hordozott. A víz lemosta. Bennem pánik, Csillagvirág még kétéves sincs, ellenálló képessége sincs több.
Pánikban odébb mentünk. Egy idő múlva a kilencéves harákolt mellettünk, és kereste a helyet merre lehetne megválni az anyagtól. Torkára fagyasztotta a tekintetem és a mozdulatom. Erre könnyebbítve magán, úszást mímelt a térdig érő vízben. Apuka szobor...

Nagy vízfogyasztók voltunk a lakásban is. Nem volt gond, hogy lecsorog, spriccel, a ruha hamar szárad, a föld beszívja, a lakásban is hamar eltűnik a feltörlés után. A napi zuhanyzás száma jóval több volt mint itthon. A kinti séta utáni lábmosás természetes a flip-flop után. A lakóparkbeli lakásban két füri is volt. Az egyik csak hideg vizes. Nem volt gondom vele, mert nem olyan hideg a víz mint nálunk. A vezetékek nem a föld mélyén húzódnak, hanem sok helyen nyílt színen, vagy csak egy betonfedéllel fedett csatornázatban. Az is közel a meleg földhöz. A tározók, ahol az édesvízkészletet tárolják, szintén ki vannak téve a nap melegének. Innen jön, a tisztítás alatt nem hűl le, és hamar újramelegszik a csövekben. A hír, hogy csak hidegvizes a fürdő, vagy a mosogató, igaz, de nem úgy, mint mi gondoljuk. Tehát nem döbbent meg már a hír, hogy a konyhákban nincs meleg víz. nem izgulok azon, hogy az éttermekben nem meleg vízben mosogatnak. Az ételmaradék lejön így is. Több mosogatószert használnak. Attól nem fertőtlenítődnek, ha 25 helyett 35 fokosban mosogatnának. Tehát ahol rendesen mosogatnak nem a víz hőfoka számít.
Láttam szennyes edényt óriási műanyag lavórban gyűjteni,óriási lavórban előmosni. Az, hogy lavór formája van, hát ez a gyártósor bűne. Felőlem lehet biliforma is, nem hinném, hogy attól rosszabb lenne.

Tehát leszögezem, a víz nem hideg., pedig sokszor jó lenne. A konyhai  hideg víz itthon nagyon áldásos, ha ételt  hirtelen szeretnénk lehűteni. Nos ott csak addig működik, míg tűzforró. Aztán langyosan, mint a víz, és megy az étel a hűtőbe. lehet, nem kéne otthon főzni, olcsón lehet készételt vásárolni bárhol. Ott annyit főznek, ami elfogy, hűtésre nincs szükség. Lehet. lehet...
Csillagvirág láza esetén is gondban voltunk. A hideg-vizes hűtőfürdő nem akart működni. nem akart eléggé hideg lenni. Épp határeset volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése