Repülés

Előírásszerűen történt minden: Ferihegy, kisgép... szerencsére 80%-os telítettség mellett utaztunk. Így pont nekem is módomban volt két helyet bitorolni. Kényelmes volt. A kajcsi ráksaláta volt sajtokkal, tojással, salátával, baba ökölnyi zsömlével, csokoládés süteménnyel.

 Kávé tea... éééés itt már kezdtem ismerkedni az új ízekkel.
Fel voltam rá készülve, hogy Kuala Lumpurban semmi nem ismerős ízű. Na de a gépen is? A kávéba kortyolva kissé elkerekedett a szemem. A cukrot beletéve megkavartam, majd a tejpor után újra, ami nem volt elég mert nem is látszott szinte benne. Miközben új zacsi után nyúltam belekóstoltam. Brrr,  nem csak forró volt, hanem az íze. !!!!!
Az íze, katasztrofális. Rápillantottam a feltépett új tejporra: bors... Szóval az előbb sót, most borsot akartam  bele tenni. Ennyit az új ízekről.

Az útmutatásban amit kaptam, az szerepelt, Kairó reptere hatalmas, el lehet tévedni, az a legjobb ha követem a tömeget.
Ha a tömeget követem, valahol egy piramis mellett nézelődnék. A tömeg jó része Kairóba ment. Úgy tűnt, egyedül vagyok aki tovább utazik. Nem is tudom, hogyan de könnyedén tájékozódtam. szinte egyszavas útbaigazításokat adtak mindenütt, így a fordítással nem volt gondom.
Az én kapum volt a központi rész egyik leágazásának legutolsó szeglete, de az is igen forgalmas. A G5, de G-ből volt 33. Ezen kívűl F, H...

Az időmből kitelt nézegetni a tömeget. Fehér ember egy sem volt, nyugati, európai öltözet sem. A legmeglepőbb amivel találkoztam: a fehér fürdőlepedő. Jó néhány fekete bőrű férfit láttam a derekukra csavart fehér frottír fürdőlepedőben, a másikat pedig a felső testükre vetették. Azt hittem valamelyik szaunából csattogtak ki flip-flpojukon. Az illatuk is kellemes, gyógyfürdő illat volt.
Egy másik sötét bőrű csapat rózsaszín-fehér kockás utazótáskát viselt. Férfiak, nők egyaránt. nem egy, nem kettő, de legalább ötvenet megszámoltam.

A végén a becsekkolásnál kiderült Jeddah volt az ulticéljuk a mellettem lévő kapuról.
Az én gépemre kevesen vártak, ennek örültem. Már tudtam mit jelenthet. A 330 férőhelyre kb 150 utas szállt be. Tehát alapból mindenki le tudott feküdni, azaz két ülésre rágyömöszölhette magát vízszintes pozícióban. Nekem 3 helyem volt. Az eredetit ebédlőnek használtam, mert speckó kaját kértem, azt oda hozták. Majd a hálóba, az ablak mellé aludni tértem. A gép meleg volt, nekem, aki nyitott ablaknál alszik, levegőtlen. Ablaknyitást nem mertem kezdeményezni -58 fok külső hőmérsékletnél. Csak annyit tettem, míg a többiek felvették az ajándékba kapott zoknit, én levettem az addigit is. Egy szál pólóban, farmerban, flip-flopban utaztam. Nem sokat aludtam, de így legalább tanúja voltam egy viharos gyors napkeltének.

Nyűglődtem, de kibírtam a 11 órát. Utána már csak  Kuala Lumpur nagy repterével kellett megküzdenem. Eltelt egy óra is mire kitoltam a csomagomat. Nagyon örültem hogy megérkeztem. Nekem is nagyon örültek. besötétedett mire hazaértünk. Gyors kicsomagolás és ajándék osztás után a fáradtságtól, a melegtől aznap szinte semmit nem tudtam érzékelni.